Verona

Távolság Monfalconétól: 230 km- 2,5 óra

Verona az észak-itáliai Veneto régió Verona megyéjének közigazgatási központja. 2000-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Legismertebb nevezetessége az Aréna. Az amfiteátrumot Kr. u. 30-ban építették. A Colosseum és a capuai Aréna után a legnagyobb ilyen jellegű épület Olaszországban. 139 méter hosszú, 110 méter széles, 44 soros márvány ülései 25 ezer néző befogadására alkalmasak. Nyári estéken a mai napig tartanak benne operaelőadásokat. További híres ókori római emléke a Kr. u. első évszázadban épült Színház, amelyre lakóházakat építettek. A 18. században azonban egy gazdag veronai, Andrea Monga megvásárolta az épületet, lebontatta a lakóházakat, megmentve a mostanra műemléknek nyilvánított épületet. Az Arco dei Gavi, a gazdag római Gavii család háza a Kr. u. 1. században épült, híres arról, hogy az építő, Lucius Vitruvius Cordone neve az épület falába van vésve. Eredetileg közrefogta a városba vezető főutat, a Corso Cavourt. A francia csapatok 1805-ben lerombolták, 1932-ben azonban felújították. Ennek közelében található a Porta Borsari, a Corso Porta Borsari végénél levő árkád. Ez a Kr. u. 3. századi római városfal maradványa. A rajta levő felirat szerint 245-ben épült, amikor a város neve Colonia Verona Augusta volt. A kapu alatti útszakasz az eredeti, Rómából induló Via Sacra. A Leoni kapu a Kr. e. I. században épült, valaha a városkapuhoz tartozott. Egy része egy középkori épület fala is volt. Középkori emlékei közé tartozik a San Zeno Maggiore-bazilika (Basilika di San Zeno Maggiore), a veronai építészet egyik legnagyobb alkotása. 1123 és 1135 között épült a 4. századi Szent Zeno-oltárra. 72 méter magas haragtornyát Dante is megemlíti az Isteni Színjátékban. A Sant’Anastasia 1290 és 1481 között épült domonkos rendi templom. Gótikus bejáratát 15. századi, Szent Péter életének eseményeit ábrázoló freskók borítják. A 7. században épült Santa Maria Antica a Scaligerik plébániatemploma volt.